Római katolikus templom

1720 körül és 1732-ben jó állapotban lévő kőtemplomnak nevezik, amelyet a Szt. Kereszt feltalálásának tiszteletére szenteltek. Három oltára van, a homlokzaton kis fatornyocska. 1810-re a templom állaga megromlik, 1824-ben renoválják. A templomot Rábl Károly gyöngyösi kőművesmester építi át, egy öllel meghosszabbítja, a szentélyt nyolc schuckal, a hajót egy öllel megemeli, új sekrestyét épít, a hajót és a szentélyt újraboltozza. A templom és a torony tetőzetének javítását Kreffli Mátyás egri kőművesmester 1854-ben végzi el. 1878-ban Staud János készít tervezetet az új homlokzathoz. Mindkét mester tervrajza a középkori szentély alapfalainak rajzát megőrizte.

A templom dísztelen homlokzatán zárköves, szegmentíves ajtó, kétoldalt álló téglány alakú kis ablak. Fönt középen szegmentíves kórusablak, két barokk támpillér, majd sarokpilaszteres, négyzetes, előrelépő torony, visszanyesett sarkokkal.

További képek a templomról >>

Pincesor

Visonta országos hírű borgazdálkodásához minden időben megfelelő pincére volt szükség. A gyöngyösi borvidéken általában, s így itt is, a bor tárolásának kétféle módját ismerek, a hegyek oldalába vájt lyukpincét és az udvarra kövekből épített pincét akár a ház alá rejtve, akár szabadon elhelyezve.  A község meghatározó jellemzője a lyukpince, mely a régi Visonta szélén, ma a templom mellett egy csoportban elhelyezkedő úgynevezett pincesor. A lyukpincékről - melyeket jelenleg is használnak - először az 1836-os feljegyzésekben találunk említést. Ezeket  a   rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy az egyház illetve a Balla nevű nemesi család építette.